Miért kell vitaminokat szedni?

Nemzetközi és magyar kutatások is alátámasztották, hogy drasztikusan csökkent a zöldségek, gyümölcsök, gabonák vitamin- és ásványi anyag tartalma. Az elmúlt évtizedekben a vegyszeres nagyüzemi mezőgazdaság térhódítása és a savas esők miatt megváltozott a talaj összetétele, és ásványi anyagokban, mikroelemekben elszegényedett. Ez a hiány kialakult a növényekben is, ahogyan az ezeket fogyasztó állatokban (hús, tej) és az emberben is.

Vajon tudsz zöldségből és gyümölcsből eleget enni?

Az 1950-es évekig könnyedén fedezhető volt a napi vitaminszükséglet zöldség- és gyümölcsfogyasztással. Napjainkban ha valamilyen zöldségből vagy gyümölcsből szeretnénk fedezni a vitaminszükségletünket,  egy rekesznyit kellene belőle naponta elfogyasztanunk. Lássuk, miért!

A paradicsomnak 1962-ben még 500 mg/kg volt a kalciumtartalma, egy 2005-ös vizsgálat szerint viszont már csak 90 mg/kg. A sárgarépában, a zöldpaprikában, és a kukoricában felére csökkent ez az érték. Egyedüli kivétel a spenót volt.

A vizsgálat szerint a vas mennyisége is erősen csökkent az elmúlt évtizedekben. A burgonya vastartalma a 60-as években még 42 mg/kg volt, 2005-ben mindössze 5 mg/kg, vagyis több mint nyolcadára esett vissza az érték. A répafélék esetében ennél is nagyobb visszaesést tapasztalhatunk: 130 mg/kg-ról 8 mg/kg-ra csökkent a vastartalom.

Régen 1 almában annyi C-vitamin volt, mint ma 100-ban: a nagyszüleink idejében egy alma kb. 400 mg C-vitamint tartalmazott. Ma már csak 4 mg-ot. Vagyis az alma C-vitamin-tartalma az elmúlt 70 évben a századrészére csökkent.

Míg egy fél évszázaddal ezelőtt egy narancs majdnem fedezte a napi A-vitamin szükségletünket, addig ma 21-et kellene megennünk, ha ennek az életfontosságú vitaminnak ugyanehhez a mennyiségéhez szeretnénk hozzájutni. Hasonló a helyzet az őszibarackkal is: egy őszibarack vitamin tartalma az 1950-es években 26 mai őszibarack vitamin tartalmának felel meg. És a sort még lehetne folytatni…

Ugye Te is tudod már a választ, hogy miért is kell vitaminokat szedni?!